A kínaiak évezredek óta kiemelkedõ minőségű „gyógynövényként” tekintenek a ganodermára. Ez az elsõ úgynevezett „gyógyhatású készítmény”, amely még hosszútávon történõ fogyasztás esetén sem okoz semmilyen mellékhatást. Fokozza a szervezet öngyógyító képességét, segít a betegségek hatékony megelõzésében.
„A gyógynövények áttekintése” címû írás, melynek szerzõje a híres kínai farmakológus, dr. Li Shin-Chen, színük alapján hat kategóriába sorolja a ganoderma fajtáit. Létezik fekete, lila, kék, fehér, sárga és vörös ganoderma.
Sikeres termesztés
A vadon növõ ganoderma nagyon ritka, és nehéz begyûjteni. Ha valaki véletlenül rá is bukkan, a hatása szinte mindig elvész a gomba öregedése miatt, hiszen olyan keménnyé válhat, mint a bõr. Akár mérgezõ is lehet. Mivel a begyûjtése rendszertelen módon történik, bármiféle minõségellenõrzés teljesen lehetetlen.
1970-ben a Kiotói Egyetem Élelmiszertudományi Kutató Intézetének egyik technikusa, Mr. Yukio Naoi sikeresen alkalmazta a „spóraszétválasztó termesztési módszert” a ganoderma termesztésére. Ezt a módszert a Kínai Népköztársaság területén 1975-ben vezették be. Mivel a klíma és a talaj rendkívül kedvezõ, ez az eljárás széles körben elterjedt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése